A weboldalon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk számodra. Arról, hogy pontosan mire, és milyen típusú cookie-kat használunk, a megújított adatkezelési nyilatkozatunkban tudsz olvasni »
A kosarad
jelenleg üres
A kosarad
jelenleg üres
Miért pont mi?
Kezdjük az elején: azt mindannyian tapasztaljuk, hogy a nappalok hossza (vagyis a napkelte és napnyugta között eltelt idő), az év folyamán állandóan változik. Ezt a folyamatos változást Földünk tengelyének ferde, 66.5 fokos dőlésszöge okozza. Emiatt a ferdeség miatt, minden nap egy kicsit más szögben érkezik Napunk fénye a földfelszínre. Nyári időszakban ez a beesési szög nagyobb, emiatt hosszabbak a nappalok és melegebb is van, télen pedig ennek a jelenségnek pont az inverze játszódik le.
Az óraátállítást, a különböző hosszúságú nappalokból fakadó, lehetséges energiamegtakarítás céljából vezették be. Ezt a fajta optimalizációt úgy próbáljuk meg elérni, hogy az átlagos emberi ébrenlét időintervallumát, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség közötti időszakban is igyekszünk minél inkább a világos órák számához igazítani.
Egyszerűbben fogalmazva: a nyári időszámítás ideje alatt az órák előreállítása miatt este később sötétedik be, így elég a világítást is később felkapcsolni. Nyilván ha nem sötétedik be olyan hamar, akkor később is fog kivilágosodni, viszont ez nem jelent számottevő különbséget az energiafogyasztásban - mivel azokban az időpontokban amikor a reggeli órákban még sötét van, általánosságban az emberek jóval kisebb százaléka kel.
A nyári időszámítás ötletét a híres (és híresen takarékos) amerikai feltaláló, Benjamin Franklin már 1784-ban felvetette. Javaslata szerint, ha az emberek a nyári időszakban egy órával korábban (de már világosban) kelnek fel, akkor egy órával hamarabb is fekszenek le: vagyis az esti világításra használt gyertyákkal spórolni lehet.
Elgondolása azonban csaknem 150 évvel később, több kutató közbenjárása és javaslata után került először megvalósításra. Az első világháború közepén 1916-ban, Németország és a vele szövetséges országok - köztük az Osztrák-Magyar Monarchia is - a világon elsőkként üzemanyag megtakarítása céljából vezették be a nyári időszámítást. Hogyan? Bár a 20. század elején már elég jó minőségű izzókat gyártottak (lásd korábbi írásunkat), azok a világon még nem terjedtek el tömegesen, így sok helyen a mesterséges világítást valamilyen gyúlékony alapú fényforrás látta el - gondoljunk például az utcai olajlámpákra. Az elképzelés a gyakorlatban is működött: a második világháború alatt még több ország (köztük Nagy Britannia és az Egyesült Államok) is élt az óraátállításból származó energiamegtakarítás előnyeivel.
Magyarországon eddig összesen négy alkalommal vezették be a nyári időszámításra való átállás rendszerét. Kivétel nélkül mindegyik alkalom valamilyen válságos időszakhoz köthető, és egységesen a minél nagyobb energiamegtakarítást célozta. Ahogy már fentebb is említésre került, először 1916 áprilisában, az első világháború közepén került bevezetésre, majd ennek mintájára 1941-ben a második világégés alatt is. Mindkét esetben a háború befejezése az óraátállítás végét is jelentette (erről a cikk végén még olvashatsz).
Harmadik alkalommal nem volt annyira súlyos krízishelyzet mint a megelőző kettőben, viszont a túlzott iparosodás miatt végbemenő kapacitási nehézségekkel küzdő Magyarországnak minden megtakarított energiára szüksége volt. Így 1954-ben, az első Nagy Imre-kormány alatt hozott rendelkezés ismét érvénybe léptette a nyári időszámításra való átállást. Azonban ez az időszak is tiszavirág életűnek bizonyult: mindössze négy évig (1958-ig) tartott.
A negyedik – és ezidáig az utolsó – bevezetés 1980-ban, a második olajválság hatására történt. Bár a válság hatásai Magyarországot csak minimálisan érintették - egyrészt ekkor még közel sem volt akkora járműforgalma országunknak mint a nyugati államoknak, másfelől a kőolajat az akkori Szovjetúnióból importáltuk - az akkori Minisztertanács határozata ismét életre hívta a nyári időszámítás rendszerét, ezzel is segítve a válság egy lehetséges elmélyülésének megelőzését. A 80-as évek közepére az olajkrízis ugyan megszűnt, de a nyári időszámítás intézménye megmaradt egészen napjainkig.
Hazánkban jelenleg az Európai Unió 1996-ban egységesített rendszere van érvényben: eszerint a nyár időszámítás március hónap utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. Ezután térünk vissza a normál (más néven téli) időszámításhoz.
Mint már többször is írtuk a nyári időszámítás bevezetésének fő célja az erőforrás megtakarítás volt, így az emberi szervezetre gyakorolt hatását is csak később kezdték el vizsgálni. Mivel az óraátállítás segítségével a társadalom jobban tud alkalmazkodni a Nap ritmusához, így valóban megfigyelhetőek kedvező élettani hatások. Viszont az is tény, hogy a mérleg másik serpenyőjében akad jópár ellenérv is.
Az ellenzők tábora szerint ilyen indok például, hogy napjainkban az energiamegtakarítás mértéke már elhanyagolható: korábban ugyanis a megtakarítás legnagyobb része abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni, de akkoriban ez mindig egy előre meghatározott időpontban történt. Napjainkban azonban az energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, önvezérlő módon alkalmazkodva az éppen aktuális fényviszonyokhoz.
Ráadásul a fogyasztási szokások is teljesen átalakultak: jó példa erre a TV nézési szokások átformálódása, vagy a háztartásokban - javarészt egész nap bekapcsolt - számítógépek tömeges elterjedése. Ide kapcsolódóan érdemes lehet még megemlíteni a háztartásokban és ipari területeken is rohamosan terjedő ledes megvilágítás használatáról - melyek a töredékét fogyasztják elődeiknek – ezáltal szintén jelentős befolyással van az energiafogyasztás mértékére.
Látható, hogy bőven vannak érvek/ellenérvek az óraállítás mellett/ellen. Az átláthatóságot szem előtt tartva pontokba szedtük a leggyakoribb pro és kontra érveket anélkül, hogy állást foglalnánk bármelyik tábor mellett.
Az előző bekezdés jól mutatja, hogy nincs egzakt válasz a fenti kérdésre, viszont már több felmérés is kimutatta, hogy a magyar lakosság jelentős része szerint (egy kutatás 85%-ra becsüli ezt az értéket) el kellene törölni az óraátállítást. Vannak akik azt szorgalmazzák, hogy a jelenlegi közép-európai (UTC+1-es) időzónáról álljunk át kelet-európai (UTC+2-es) időzónára több délutáni napsütésért (viszont ekkor a reggelek lennének sötétebbek).
Az is tény, hogy már az első bevezetéskor is voltak olyanok, akiket kifejezetten negatívan érintett: például a mezőgazdaságban dolgozó gazdákat. Érdekesség, hogy világszerte az a fajta vélekedés terjedt el, hogy a téli-nyári időszámítást a mezőgazdasági termelők kezdeményezték, hogy jobban ki tudják használni a napos órákat. A vicces az egészben, hogy ennek pontosan a fordítottja igaz: Németországban és Amerikában is a farmerek tiltakoztak a legjobban az átállás bevezetése ellen. Ők voltak azok, akiknek sikerült elérniük, hogy az első majd a második világháború után is megszüntessék a rendszert, ugyanis az átállás nemcsak az emberek, hanem az állatok bioritmusát is megzavarja - emiatt például előfordulhat, hogy a tehenek pár napig kevesebb tejet adnak.
Jelen állás szerint úgy néz ki, hogy egy ideig még marad a rendszer. Annak esetleges megszüntetése akkor mehetne zökkenőmentesen - vagy legalábbis kevesebb fennakadással - ha az összes Európai Uniós tagállam egyszerre törölné azt el. Ellenkező esetben elég sok kellemetlenséget okozna, erre korábban már volt példa a külföldre - ahol óraátállítás volt érvényben - közlekedő vonatok esetében a menetidő csúszások formájában.
Reméljük, hogy cikkünk által sikerült valós képet nyújtanunk az óraátállítás kérdésével kapcsolatban. Mi azt javasoljuk, hogy ebben az időszakban legyünk különösen figyelmesek az átállásból származó lehetséges problémák elkerülése végett. A jó hírünk viszont az, hogy a korai sötétedésből adódó kényelmetlenséget könnyedén orvosolhatjuk egy erős fényű kézilámpával, fejlámpával vagy reflektorral.
| « vissza az előző oldalra | Kérdéseiddel keresd bátran ügyfélszolgálatunkat! |
| © 2012-2023 www.creeledtech.hu - Minden jog fenntartva |
|
